1.fejezet: Költözünk!....

Sziasztok! Íme az első rész! Remélem nagyon fog tetszeni :D

Kb.6:30 lehetett mikor felébredtem HÉTFŐ reggel :/ (Utálom a hétfőt)
Kikeltem az ágyamból,elmentem mosakodni,felöltöztem.
Lementem a lépcsőn.A gyomrom vészjeleket adott hogy ideje lenne már valamit bekapni!
Egyenesen a konyhába vezetett az utam.Nagy csodálkozásomra anyu nem volt otthon,egy levelet hagyott a konyhapulton: "Jó reggelt kicsim! Ma korán el kellett mennem dolgozni mert fontos dolgot akart mondani a főnököm" (anyu esküvő szervezőként dolgozik)
Müzlit ettem reggelire.Már 7:00 volt.Leültem a TV elé.MTV-t nézem,majd megszólalt a kedvenc fiú bandámtól a One Direction-től a One Thing :D Elkezdtem ugrálni és énekeltem torkom szakadtából!! Nagyon imádom őket :)
Megcsörrent a telefonom.Anne hív.
Beleszól a telefonba:
-Na mizu álomszuszék?-kérdezte nevetve.
-Semmi :)-válaszoltam kuncogva.
-10 perc és ott vagyok a házatok előtt!-mondta vidáman
-Oké :D-válaszoltam.

*10 perccel később

Csengetnek!
-Biztos Ann az! -már most nevettem,mert tudom milyen hülye :D
Kinyitottam az ajtót.
This is Spártaaa-üvöltötte olyan hangosan,hogy az egész ház megremegett tőle!
Nekem ugrott,majd a földön fetrengve szakadtunk a röhögéstől. :)
15 perccel később elindultunk a suliba :S
Hála istennek már csak 1 hét volt hátra a nyári szünetig ezért,nem tanulunk olyan sokat mint máskor.
Vége a hétfőnek!! Haza indultam.
Anyu fogadott a nappaliban.Nagyon komolyan nézett.
-Szia kicsim! Gyere ülj le ide mellém,mondanom kell valamit.
-Oké anyu!o.O-néztem meglepődötten,hiszen nagyon komolyan nézett rám.
-Figyelj kicsim....a főnököm azt mondta,hogy egy hét múlva el kéne költöznünk Londonba,mert áthelyez egy nagyobb céghez.
Meg se tudtam szólalni.
Majd 2 perc néma csend után megszólaltam:
-De...de én nem akarom itt hagyni Anne-t! Mit fogok csinálni nélküle? Ő a legjobb barátnőm! Imádom <3-mondtam pityeregve.
-Ne sírj drágám! Majd ott is lesz csomó barátod higgy nekem!-mondta bíztatóan.
Rohantam a szobámba sírva.
-Nem akarok elmenni! Nem,nem és nem!
30 perccel később már megnyugodtam és rájöttem,hogy lehet hogy tényleg igaza lesz anyunak,és lesznek barátaim,lehet több mint itthon.
Lementem anyuhoz.
-És mikor mennénk?-kérdeztem egy kis mosollyal az arcomon.
-Már ezen a szombaton!-mondta.
-Mi? Ilyen hamar?-kérdeztem.
-Igen! Ha beleegyezel hogy utazzunk,erre a hétre kikérlek az iskolából,hogy össze tudj pakolni az utazásra!-mondta lelkesen.
-Jó mennyünk!-mondtam lelkesen.

*4 nap múlva
Összepakoltam a ruháimat.Este 8 körül járhatott az idő.7 hatalamas bőrönd állt az üres szobámban.
Hát ez a nap is eljött.Az utolsó napom ebben a városban,ebben a házban és ebben a szobában.
El se hiszem,hogy holnap reggel indulunk!
Elővettem a pizsamámat,elmendtem fürödni és rá 2 percre el is aludtam.
Egy sms ébresztett 7 órakor.
Ann volt az,ezt írta:
" Szia Em! Csak azt akarom mondani,hogy nem tudok elmenni hozzátok mielőtt el mennétek,mert a nagymamám temetésén leszek :( De tudd imádlak és ha tehetem mindíg meg foglak látogatni! A te Bff-ed Ann <3 :* "
Elkezdtem sírni,mert imádom ezt a bolond Irént :D Szomorú vagyok hogy nem fogom látni mielőtt elmegyünk,de azért még is csak a mamája temetésén lesz.
Készülődni kezdtem,hiszem másfél óra múlva indulni fog a gépünk!!
Anyu már rég készen volt.
*1 óra indulásig
Beszálltunk a taxiba amit anya hívott,30 perc alatt kint voltunk a reptéren.
Fél óra és irány London.Annyira izgatott vagyok :)
A hangos bemondó megszólalt:
-A Londonba repülő gép 10 percen belül felszáll.
Anyuval el kezdtünk szedelőzködni.
Beszálltunk a gépbe.
Nagyon álmos voltam,egyből el is aludtam.
Anyu ébresztgetett a gépen,hogy meg érkeztünk.Este 9 óra volt.
Félkómásan leszálltam a repülőgépről.
A kijárathoz érkeztünk,mikor hangos tömeg kiáltásokra lettünk figyelmesek........